moksz
Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség
Vissza 2019. november 11.

Menni kell tovább!

Folytatódott a sikerszéria, a montreali vk-viadal sem múlt el magyar érem nélkül: Liu Shaolin 500 méteren győzött, és nyert a férfiváltónk is.

Aki belemerül a rosszba, kesereg a hibán, vagy éppen a balszerencsén, az vesztes. Menni kell tovább. Mindig.

Hogy a short track az a sportág, ahol mentálisan is különösen erősnek kell lenni, vitathatatlan. Itt szinte mindig történik valami váratlan, valami olyan, amely nem feltétlenül az adott versenyzőtől függ, és bár könnyű lenne most iderángatni az unalomig ismert közhelyet, miszerint a jég csúszik, nem tesszük – noha kétségkívül igaz megállapítás.

A világkupa-sorozat első két állomásán, előbb Salt Lake Cityben, majd aztán Montrealban is többször került peches, balszerencsés szituációba valamelyik versenyzőnk: akadt vitatható kizárás, előfordult kicsúszás, leszúrás, és persze hiba is egy-egy futásban. De valahogy végig az volt az érzése az embernek, hogy többször is egy-egy nüanszon múlott egy még jobb helyezés, vagy éppen egy érem.

A magyar short trackesek viszont nem arról híresek, hogy bármikor is feladják – ezúttal sem tették.

Tudom, hogy a Salt Lake City- vk-viadal után is Puskás Öcsit emlegettem, de olyan sokszor a fülemben csengenek a mondatai. Hogy gyakorolni kell, és akkor majd a kapufáról többször pattan befelé, mint kifelé a labda – mondta Bánhidi Ákos, a válogatott edzője és menedzsere, akitől egyébként a fenti megállapítás is származik. – Úgy érzem, rugdosunk mi eleget a kapufára, ennek ellenére valóban többször is balszerencsések voltunk a két versenyen. Az utolsó napnak úgy kellett nekiállnunk, hogy meg lehet ezt csinálni!

És megcsinálták! Ráadásul kétszer!

Liu Shaolin Sándort ugyan az 500 méteres negyeddöntőben az utolsó kanyarban „kitessékelték” a pályáról, ám mert azt szabálytalanul tették, s mert a mi fiúnk továbbjutó helyen állt, természetesen esélyt kapott – örültünk, a másik szemünk meg sírt, hiszen ugyanebben a futamban Liu Shaoangot kizárták…

A továbbjuttatás miatt Shaolin csak az ötös, vagyis a legszélső pályáról rajtolhatott az elődöntőben, de már ekkor érezni lehetett, hogy van valami a levegőben. Kellett némi kakaskodás is a továbbjutáshoz, ám sokkal inkább szükség volt olimpiai bajnokunk kiváló helyzetfelismerésére, bátor vállalásaira, illetve most már sok éves tapasztalatára.

Amit meg mindezek után Liu Shaolin a döntőben művelt, nos, arra nem is nagyon vannak szavak! Azt a dél-koreai Hvang Tae Heont előzte meg az utolsó (!) körben ötszázon, aki addig hibátlan mérleget tudhatott magának, vagyis ahol elindult Salt Lake Cityben, majd Montrealban, nyert.

És mi mennyire örültünk, hogy Liu Shaolin elrontotta ezt a sormintát!

Lina azt mondta, maradjak nyugodt, ha lehetőségem adódik, akkor is csak az utolsó két, de még inkább a legutolsó körben előzzem meg a dél-koreait” – árulta el Liu Shaolin. Már önmagában a taktika is fergetegesnek bizonyult, de hogy mindezt Shaolin képes is volt megvalósítani a jégen, az a „nem semmi” kategória!

És a „valami van a levegőben” érzés nem hagyott alább…

Elképesztő izgalmakat hozott a férfiváltók döntője, különösen az utolsó 15 kör volt nagyon mozgalmas, és bár volt néhány száz olyan méter is, amikor a Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Burján Csaba, Krueger Cole összetételű váltónk a negyedik helyen korcsolyázott, de legnagyobb örömünkre ez a legvégén nem így volt!

Sporttörténelmet írtak a fiaink Montrealban – a dél-koreai fiúkkal egyetemben, hiszen ezredre azonos időt korcsolyáztak ötezer méteren, így mindkét csapat tagjainak a nyakába aranyérem került!

Majdnem elszállt a remény is, mert tíz körrel a vége előtt még nem álltunk jól, de aztán Csabi és Ádó is nagyot ment. Nem feltétlenül volt tökéletes a váltásunk Ádóval, de mégiscsak ez hozta meg az első helyet, innentől mentem, ahogy csak bírtam. Nem volt könnyű dolgom, hiszen két ellenfelet is magam mögött kellett tartanom, és fáradtam… Először úgy éreztem, talán elment az első hely, de aztán a kivetítőn újra megnéztem a célba érkezést, onnantól már mosolyogtam. Még sohasem volt korábban holtverseny a váltódöntőben, vagyis sporttörténelmet írtunk. Újra” – mosolygott teljes joggal Liu Shaolin Sándor.

Akárcsak társai, no meg persze a szakmai stáb tagjai is – folytatódott tehát a sikerszéria, immár a 24. világkupaversenyén is érmet szerzett a magyar short track válogatott.

A vasárnapi montreali parádé után már alig várjuk a januári, debreceni Európa-bajnokságot!

VILÁGKUPA-SOROZAT, 2. ÁLLOMÁS, MONTREAL

Férfiak. 500 méter: 1. Liu Shaolin Sándor 40.995, 2. Hvang Tae Heon (dél-koreai) 41.103, 3. Sitnyikov (orosz) 41.223, …18. Liu Shaoang, …38. Burján Csaba. 1000 méter: 1. Szemjon Jelisztratov (orosz) 1:29.275, 2. Pak In Vok (dél-koreai) 1:29.361, 3. Pak Dzsi Von (dél-koreai) 1:29.417, …22. Krueger Cole, …32. Talabos Attila, …34. Varnyú Alex.

Váltó (5000 méter): 1. Magyarország (Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Burján Csaba, Krueger Cole) és Dél-Korea 6:55.968, 3. Oroszország6:56.082. Nők. 500 méter: 1. Kim Boutin (kanadai) 42.568, 2. Valcepina (olasz) 42.659, 3. Malisewska (lengyel) 42.779, …16. Jászapáti Petra, …22. Kónya Zsófia. 1000 méter (2): 1. Han Jü-tung (kínai) 1:30.712, 2. Sarault (kanadai) 1:30.959, 3. Jefremenkova (orosz) 1:31.125, …10. Lockett Deanna, …24. Sziliczei-Német Rebeka, …33. Bácskai Sára Luca. Váltó (3000 méter): 1. Kína 4:09.184, 2. Oroszország 4:09.355, 3. Kanada 4:09.513, …10. Magyarország (Jászapáti Petra, Lockett Deanna, Kónya Zsófia, Sziliczei-Német Rebeka)

A világkupa-sorozatban minden állomáson egy-egy távot kétszer rendeznek meg – Montrealban ez az 1000 méter volt.

HUNSKATE Média / Kovács Erika

Li-ning Seat Törley Artificer
X