A Team Surprise-t, a svéd sikercsapatot még 1985-ben alapította a Svédországban élő magyar mesteredző, Dohány Andrea, aki jelenleg is a szinkronkorcsolya egyik leginnovatívabb edzőjeként tartanak számon. A válogatott jelenleg a világ legeredményesebb csapata: hat arany, négy ezüst és egy bronzérmet szereztek eddig világbajnokságokon, amely a legnagyobb esemény a szinkronkorcsolyázók számára, hiszen a sportág egyelőre nem szerepel az olimpiai programban. A Team Surprise számára nem lehetett más a cél a hétvégi Budapest Kupán sem, mint a legmagasabb szinten versenyezni, és győzni – ezúttal azonban a dobogó második fokára állhattak. Dohány Andreával csapatáról és a szinkronkorcsolya jövőjéről beszélgettünk a Vasas Jégcentrumban.
Még 1985-ben alapította meg Team Surprise nevű csapatot, azóta változott az edzői hozzáállása, stílusa?
Rengeteget, állandóan változik technikailag. Annyit fejlődik a sport, hogy az, amit 30 vagy 35 évvel ez előtt csináltunk, azt ma nem lehet, de szerintem semmilyen sportágban sem. Az, hogy én elég kemény edző vagyok, aki mindig sokat követel, sosem volt másképp, de technikai szempontból változtam. Az ember mindig megpróbál valami újat kitalálni, hogy hogyan lehet minél eredményesebben kivitelezni valamit. A jégen szigorú vagyok. Ott megvannak a szabályok, amelyeket követni kell, de utána, ha bárkinek bármilyen privát bánata van, abban mindig segítek neki, ott más ember vagyok.
Hogy ítéli meg a csapat elmúlt sikereit, köztük a 6 aranyérmet a világbajnokságról visszamenőleg?
Úgy, hogy mi találtuk ki gyakorlatilag a sportágnak a 90%-át. A csapat arról volt híres, hogy mindig valami újat mutatott, újat csinált. Úgy nézett ki, hogy az elején kitaláltunk valamit, a következő évben betiltották, majd pár évre rá kötelező elemmé tették a legmagasabb szinteken. És ez még ma is folytatódik. Abban különbözünk, hogy mi mindig mertünk kockáztatni, veszélyes elemeket csináltunk. Én úgy érzem, hogy ha valaki a legmagasabb szinten van bármely sportágban, akkor igenis kutya kötelessége fejleszteni a sportot, és nem csak megmaradni egy bizonyos színvonalon, újdonságok nélkül. Én mindig előrébb szerettem volna lépni, újat akartam alkotni, de ez persze sok kockázattal is jár.
Idén ezek szerint újabb bravúrokat láthatnak a Team Surprise-tól a szurkolók?
Igen, de a rövid program az egy kicsit más, mert ott kötelező elemek vannak, és nem lehet sok újdonságot belevinni azon kívül, hogy hogyan mennek bele az egyik elemből a másikba. Azokat mindig megpróbáljuk megoldani valamilyen különleges módon. Inkább a kűrben lehet találni azokat az elemeket, amelyek újdonságok.
Hogy érzik magukat, amikor saját kreációikat látják viszont a versenyeken más csapatoktól?
Az igazság az, hogy szinte büszkék vagyunk rá, hiszen az, hogy mindenki minket másol, vagy legalábbis nagyon sokan, az egy elismerés valahol. Azt nem igen szeretjük, hogy ha ugyanabban az évben egyik versenyről a másikra utánoznak le, vagy vesznek át tőlünk valamit, de ha a következő évben látjuk, akkor mi mindig ki fogunk találni valami újat.
A következő állomásuk a világbajnokság lesz majd. Mire készülnek, mit gondolnak az esélyeikről?
Nekünk a célunk az, hogy dobogón, azon belül az első helyen végezzünk egyértelműen, és ez soha nem változott, függetlenül attól, hogy milyen eredményt értünk el. Nem most kezdtünk el készülni a világbajnokságra, a lányok nyár óta nagyon keményen dolgoznak azért, hogy jó eredményt tudjanak elérni.
A szinkronkorcsolya nem olimpiai sportág, de kitartóan küzd a bekerülésért. Hogy látja most, sikerülhet ez 2022-re?
Ha őszintén válaszolok, akkor nem bízom benne. Ez a sportág, ahogy most van 16 fővel egy csapatban, így nem tartom valószínűnek. Az ISU (Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség – a szerk.) a tudomásom szerint tizenkét fős csapatokat javasolt az olimpiára. Abban az esetben viszont már teljesen más sportág lenne. A kötelező elemek, amelyek ma léteznek, például a hármas fésű és több másik, nem lehetnének kivitelezhetők tizenkét emberrel, még tizenhattal is alig. Ez a sportág még harminc fő fölötti csapatlétszámmal indult, később lementek 24-re. Akkor azt mondták, hogy az olimpia érdekében menjünk le húszra, majd tizenhatra, most pedig tizenkettőre akarják csökkenteni. Ez sok-sok éve folyik. Én nagyon örülnék neki, ha olimpiai sportág lenne, de a kívánságom az, hogy megtartsák a mostani létszámot.
Nagy esélyt lát arra, hogy csökkenteni fogják a létszámot tizenkét főre?
Elképzelhető, igen. De amint mondtam, akkor már egész más jellegű lenne a sport. Amikor lementek 20-ról 16-ra, már akkor is rengeteget változott maga a sportág, sokkal többet korcsolyáznak egyedül a jégen. Ha lemegyünk tizenkettőre, akkor még nehezebb lesz, és át fog menni az egyéni korcsolyázás irányába, mintha összekevernék a páros- és a műkorcsolyával.
Dohány Andrea Csapata, a Team Surprise a Budapest Kupán a második helyen végzett az elmúlt két év világbajnoka, az orosz Team Paradise mögött. A Team Surprise utoljára 2012-ben nyert világbajnokságot, hazai pályán Göteborgban, azóta dobogóra sem állhatott. Idén viszont ismét Svédországban rendezik a világbajnokságot, ezúttal Stockholmban, és Dohány Andrea tanítványai remélhetik: hazai pályán ismét nekik szól majd a svéd himnusz. Ahhoz azonban vissza kell vágni az oroszoknak – és az egész világnak.
(Pór Gergő, MOKSZ/Budapest Kupa, Fotók: Fiák Blanka)
