Végzett a második évfolyam a Testnevelési Egyetem újraindított szakedzői képzésén: Bori-Szűcs Katalin és Huszár Diána személyében két műkorcsolya-, Tímár Ádám és Varjas Mihály személyében pedig két gyorskorcsolya-szakedzővel gazdagodtunk.
Rendhagyó utolsó évet követően tette le államvizsgáját ma a Testnevelési Egyetem újraindított szakedzői képzésének második évfolyama, hiszen a járványhelyzet miatt az óráik online, javarészt elméleti keretek közt zajlott.
„Mivel a tanév során edzéslátogatásra nem volt mód, a gyakorlati tárgyakat utólag kellett pótolnia a hallgatóknak, de szerencsére az év végére minden követelményt teljesíteni tudtak – fogalmazott szövetségünk gyorskorcsolya ágazatának sportigazgatója, a gyorskorcsolya-szakedző szakon végzettek tanára, ifj. Telegdi Attila (a fotón bal szélen) , aki egy korábbi rövidpályás és egy nagypályás versenyzőt köszönthet a sportág szakemberei körében. – Tímár Ádám Erdélyből jött Magyarországra, és most készítjük elő, hogy a továbbiakban a debreceni short trackesekkel dolgozhasson, Varjasi Misi pedig a BudaSkate gyorskorcsolya-edzőjeként dolgozik, de a klub nemrégiben elindított short track szakosztályában is kamatoztathatja tudását. Őt már felvették a mesterképzésre, de Ádám is szeretné folytatni a tanulmányait, ő épp a pótfelvételi eredményére vár.”
A Csíkszeredából származó Ádámnak (a fotón balról a 6.) kellett a legmesszebbről ingáznia, és ugyan nem volt könnyű összeegyeztetnie az otthoni edzéseit az itteni konzultációs hetekkel, mint mondja, nagyon örül, hogy ezt az egyetemet választotta, mert rendkívül sokoldalú képzésben részesült.
„Magyarországon teljesen más a gyorskorcsolyasport eredményessége és jóval magasabb szintű a képzésrendszere, mint Csíkszeredában, ez nagyon motivált, hogy itt tanulhassak. Habár versenyzőként több mint tízéves pályafutást tudhatok magam mögött, így is sok olyan dolgot tapasztaltam ez alatt a három év alatt, amit korábban nem, és teljesen más rálátást kaptam a sportágra. A világ legelismertebb szakemberei közé tartozó edzőktől tanulhattunk, világszínvonalú edzéseken vehettünk részt, ami felbecsülhetetlen. Az, hogy Debrecenben folytathatom edzőként, várva várt fordulat az életemben, remek karrierlehetőséget látok ebben” – nyilatkozta lelkesen Ádám.
Speciális helyzetben volt a BudaSkate SE gyorskorcsolya-edzőjeként dolgozó Varjasi Mihály (a fotón balról a 3.) is, aki a testnevelő-edző szak elvégzése után vágott bele a gyorskorcsolya-szakedzői képzésbe, így ott már kevesebb tárgyat kellett teljesítenie, ebből kifolyólag könnyebben ment az egyetemi órái és edzői tevékenységének összehangolása.
„A családdal azért nehéz volt összeegyeztetni az egyetemi elfoglaltságokat, de maximálisan támogattak. Ez nagyon fontos nekem, mert szerintem ez sosem lesz befejezett folyamat: bár egy ideje már edzőként dolgozom, azt vallom, hogy ennek a munkának a velejárója, hogy az ember folyamatosan képezze magát, hiszen a gyerekek is változnak, a sportszakma is változik. Éppen ezért augusztus végén megkezdem a mesterképzést, és már az azt követő időszakra is vannak terveim, elképzeléseim.”
Ezt a szemléletet osztja Gór-Sebestyén Júlia (a fotón balról a 2.) korábbi Európa-bajnokunk, a műkorcsolya-szakedzőként végzett hallgatók tanára is, aki sportpályafutása mellett maga is három diplomát szerzett, és örömmel tapasztalja, hogy egyre többen jelentkeznek a képzésre.
„Az idei ugyan a koronavírus miatt rendhagyó év volt, és csak ketten államvizsgáztak. Ugyanakkor fontosnak tartom kiemelni, hogy velük újabb lépést tehettünk a vidéki szakedzőhiány csökkentése felé, Huszár Diána ugyanis Miskolcon neveli az utánpótlást, Bori-Szűcs Katalin pedig jászberényi. Természetesen nem engedjük el a kezüket, és igyekszünk gyakorlati formában, akár összetartó táborok keretében is támogatni a további munkájukat.”
Habár a Miskolci Jégvirág Korcsolya Klub edzőjének, Huszár Diánának (a fotón balról a 4.) is kihívást jelentett a helyettesítés megoldása, tanítványai folyamatos fejlődésének biztosítása a konzultációs hetek alatt, olyan tapasztalatokkal, ismeretekkel lett gazdagabb, amelyet kiválóan kamatoztathat edzői munkája során.
„Az elsajátított tudáson túl nekem az volt a legnagyobb élmény, hogy sok, más sportágakból érkező emberrel találkoztam, akiktől szintén lehetett tanulni, vagyis a tanáraink mellett a csoporttársak révén is sok tapasztalatra tettem szert. Ilyenkor ugyan napokra kiszakadtam a miskolci munkakörnyezetből, de rendkívül sokat adott ez a három év. Biztos vagyok benne, hogy az itt tanultakat a saját edzői munkámba beépítve csak több és jobb edző lehetek a jövőben.”
Az adult kategóriában rendszeresen versenyző Bori-Szűcs Katalin (a fotón balról az 5.) számára az egyetemen szerzett tudás és tapasztalatok mellett más is emlékezetessé tette ezt az időszakot, ugyanis februárban adott életet kislányának, Sárának.
„Már előtte is ügyesen kellett zsonglőrködnöm, hogy az edzések, a versenyek és a munkahelyi feladataim mellett elég idő jusson a tanulásra is, de szerencsére a munkahelyemen sokat segítettek. Ez a három év az ismeretanyagon túl értékes barátságokat adott, és új lehetőségeket vázolt fel előttem. A tanultak a versenyekre való felkészülésemben is segítettek, de sokkal tudatosabb lettem a gyerekek felkészítését illetően is. Nagyon hálás vagyok a tanárainkért is, mert végig érezhető volt, hogy szívügyüknek tekintik, hogy minél több hasznos ismeretet adjanak át nekünk. Igazán példaértékű az, ahogyan foglalkoztak velünk, és leendő edzői tevékenységemben szeretném őket követni.”
HUNSKATE Média / Bruckner Nóra
