Lehengerlő visszatérés, több kategóriában fölényes vezetés és számtalan új egyéni legjobb pontszám, valamint két harmadik hely a magyar juniorversenyzőknek – így indult az első műkorcsolya és jégtánc challenger verseny, a Budapest Trophy.
A vírushelyzet és sérülések miatt ugyan az utolsó pillanatig fogytak az indulók, az utazási korlátozások okán pedig tengerentúli, ázsiai és orosz műkorcsolyázók és jégtáncosok eleve nem neveztek a Budapest Trophyra, de európai élversenyzők révén így sem volt hiány parádés produkciókból.
Ebben a tekintetben pedig nem is kérdés, hogy a szenior női mezőny nagy esélyesének tartott, ám sorozatos sérülések miatt több mint másfél éve nem versenyző Loena Hendrickxet kell kiemelnünk, aki élete rövidprogramját mutatta be. Minden bizonnyal senki nem ugrált még olyan gyorsan és boldogan mankóval, mint ahogy a belga lány edzője és testvére, Jorik Hendrickx pattant oda a palánkhoz, hogy átölelje húgát a program után. Loena, aki a 2018-as Európa-bajnokságon szerzett 5. és az azt követő világbajnokságon elért 9. helyével tette le a névjegyét, örömkönnyekben tört ki, az extázis pedig csak fokozódott, amikor meglátta igen magas, 72 fölötti, új egyéni legjobb pontszámát a kivetítőn.
Őt a második és a harmadik helyen – ugyancsak teljesen hibátlan produkcióval és egyéni legjobb pontszámát megjavítva – az első challenger verseny, a németországi Nebelhorn Trophy győztese, az észt Eva-Lotta Kiibus és a bolgár Alexandra Feigin követi. A top háromba ezt a triót lehetett várni, ám közvetlenül utánuk szintén élete legjobbját futva, ráadásul a technikai elemeket tekintve a mezőny második legnehezebb programját bemutatva hazai tehetségünk, Láng Júlia jön, aki a dobogótól nem egészen három ponttal elmaradva áll a 4. helyen.
„Elégedett vagyok magammal, ami ritkán fordul elő – kezdte nevetve programja értékelését az örök maximalista műkorcsolyázó. – Úgy érzem, az utóbbi időben csak árnyéka voltam önmagamnak a versenyeken, de most végre ki tudtam hozni magamból azt, amit az edzéseken. Örülök, hogy minden ugrásomat tisztának értékelték, és a forgásaimra a legmagasabb szintet kaptam, de ez még mindig nem a száz százalék, hiszen a lépéssorom csak 2-es szintű lett, kicsit visszafogott voltam. De sikerült teljesítenem a világbajnokságra előírt technikai minimum pontszámot, amiért a tavalyi szezonban olyan sokat küzdöttem, úgyhogy mindenképp nagy lépést tettem előre.”
Másik két magyar versenyzőnk, Tóth Ivett és Schermann Regina a 6. és 9. helyről várhatja a szombati kűrt. Előbbi a tesztversenyhez hasonlóan most is megkísérelte a tripla axelt, de esett belőle, míg utóbbi a tripla lutzát rontotta.
A férfiak mezőnyében is a papírforma érvényesült, már ami az első helyet illeti: a januári Európa-bajnokság 4. helyezettje, a korábbi junior-világbajnoki bronzérmes olasz Daniel Grassl a Muse Dig Down című számára korcsolyázva egy négyfordulatos lutzcal nyitott, ám sem az, sem a tripla axelje nem volt tökéletes. A forgásai és a lépéssora viszont a tőle megszokott módon a legmagasabb, 4-es szintet érték, így a kétszeres olasz bajnok több mint tízpontos előnnyel vághat neki a mai kűrnek. Őt a szintén olasz származású, de már lassan két éve osztrák színekben versenyző Maurizio Zandron követi, akinek így jók az esélyei, hogy megjavítsa a Nebelhorn Trophyn elért 4. helyét. Ám csupán két tized pontra van tőle az észt Aleksandr Selevko, aki Grassl mellett a mezőny másik négyfordulatosát, egy toeloopot mutatott be, ám az övé sem sikerült hibátlanul, és a másik két ugráselemével is értékes pontokat veszített.
A magyar színeket képviselő Csernoch András és Böröcz Máté a 8. és a 11. helyet szerezte meg – utóbbi egy jól sikerült tripla axelt követően többet is hibázott, előbbi viszont, bár a tripla-tripla kombinációja nem volt tökéletes, eddigi legjobb pontszámát könyvelhette el. „Érzem, hogy az ugrásaim végre kezdenek a helyükre kerülni, viszont a forgásaim szintjére nézve nem tarthattam elég ideig a kellő pozíciókat, így ott vesztettem pár pontot, ahogy az előadáspontszámomon is bőven van még mit javítani. Nagyon furcsa volt újra versenyezni, kicsit kapkodtam talán, most újra meg kell szereznem a versenyrutint. Összességében sikerült teljesítenem, amit kitűztem magam elé, és így akarom folytatni a kűrben is.”
A férfiak rövidprogramja után került sor a közgyűlésen szokásos, ám idén a vírushelyzet miatt elhalasztott MOKSZ-életműdíj-átadásra. A díjat a műkorcsolya ágazatban szövetségünk idén egyrészt az egyéni műkorcsolyázóként főiskolai világbajnoki ezüstérmes, párosban főiskolai világbajnok és olimpiai 10. helyezett Vida Gábornak ítélte oda, aki nem egészen két hete ünnepelte 91. születésnapját. A másik díjazott, az ugyancsak főiskolai világbajnoki ezüstérmes műkorcsolyázó, Czakó György, aki több Európa-bajnokságon, valamint világbajnokságon és olimpián is képviselte hazánkat, egészségi állapota miatt később veszi át a díjat.
A challenger versenyhez kapcsolódóan a Budapest Trophyn a juniorok is megmérethetik magukat – a magyar versenyzők a nap nyitányaként a fiúknál, zárásaként pedig a jégtáncosoknál szereztek egy-egy harmadik helyet. A konkurencia ugyan nem volt túl nagy, hiszen mindkét mezőnyben mindössze négy versenyző, illetve kettős indult, és az eredmény a papírformának megfelelően alakult.
A fiúknál a januári Ifjúsági Olimpiai Játékokon csapatban aranyérmes észt Arlet Levandi szerezte meg a vezetést nem egészen két ponttal a szlovák Marko Piliar, míg hazai résztvevőnk, a korábban osztrák színekben korcsolyázó Berei Mózes József tőle alig másfél ponttal elmaradva áll a harmadik helyen. Pepe, ahogy mindenki szólítja a 16 éves műkorcsolyázót, a Jákob rabbi kalandjai című film zenéjére bemutatott programjában egy leszimplázott lutz után szépen összekapta magát, és ugráskombinációját, valamint a dupla axelt is hibátlanul megcsinálta.
„Az országváltás, majd a sérvműtétem miatt az előző két szezon hullámzó volt, aztán jött a karantén, ami alatt persze sokat edzettem szárazon, de hiányzott a jég, és nagyon jó érzés újra versenyezni – mondta a programot követően Pepe. – Az utóbbi két évben kb. húsz centit nőttem, ami szintén megnehezítette a dolgomat, de most már végre kezdem azt érezni, hogy összeállnak az elemek, amiket annyit gyakoroltunk. Többek között a tripla lutz-tripla toeloop kombináció is, amit remélem, sikerül bemutatnom a kűrben.”
A jégtáncosoknál a junior-világbajnoki résztvevő ukrán Maria Golubtsova és Kirill Belobrov több mint tíz ponttal elhúzott a mezőnytől a ritmustáncban, mögöttük honfitársaik, Maria Pinchuk és Nikita Pogorielov állnak. Magyar kettőseinknek, Kedves Katicának és Sharonov Fedornak, valamint Csikós Petrának és Csikós Patriknak a 3. és 4. helyet sikerült megszerezniük – utóbbiak új egyéni legjobb pontszámukkal együtt a junior-világbajnokságra előírt minimum pontszámot is elérték.
A Kedves–Sharonov-kettős ezt már korábban teljesítette – számukra az volt a cél, hogy az előző szezonban elért formájukat visszanyerve ott folytassák, ahol abbahagyták, és ez sikerült is. „Igaz, hogy már több mint fél éve nem versenyeztünk, és bár a tesztverseny adott egy kis ízelítőt, új érzés fogott el minket, amikor a programhoz készülődtünk – fogalmazott Katica. – Nagyon elégedettek vagyunk a futásunkkal, hogy a pontokat tekintve ott tudtuk felvenni a fonalat, ahol februárban elengedtük. A célunk az, hogy a kűrben felszabadultan korcsolyázzunk, mindent kiadjunk magunkból, és aztán versenyről versenyre így építkezzünk tovább a szezon során.”
Bár mivel az utazási korlátozások miatt a páros versenyhez szükséges bírói panelt nem sikerült kiállítani, így ez a szakág nem része a Budapest Trophynak, hazai kettősünk, a novemberi orosz grand prix versenyre készülő Chtchetinina Ioulia és Magyar Márk a nap zárásaként versenyen kívül bemutatta új rövidprogramját.
A verseny ma 14:30-kor a junior fiúk és a szenior férfiak kűrjével, majd a junior lányok rövidprogramjával és a szenior nők kűrjével folytatódik, és a nap zárásaként a szenior jégtáncosok is bemutatják ritmustáncukat.
Az élő közvetítés linkje, a napi időbeosztás és az eredmények is elérhetők IDE kattintva.
HUNSKATE Média / Bruckner Nóra – Fotó: Derencsényi István