Ha az eredményeket nézzük, lehetett volna jobb is. Ha a körülményekre és a balszerencsés pillanatokra gondolunk, akkor örülhetünk, hogy Bejczi Botond egyáltalán be tudta fejezni a junior világbajnokságot.
Baselga di Piné-be már megérkezett a tavasz. Azt eddig is tudtuk, hogy fekvése miatt Olaszország a kedvelt klímájú országok közé tartozik, és akár már februárban kedvelt úti cél lehet. Ám erről a téli sportolók, így a gyorskorcsolyázók biztosan másképp vélekednek, hiszen számukra egyáltalán nem mindegy, milyen a hó vagy a jég minősége egy versenyen.
Az észak-olaszországi kisváros két egymást követő hétvégén is vendégül látta a junior gyorskorcsolyázókat, akik előbb a világkupa döntőben, majd a junior világbajnokságon léptek jégre. Már a vk alatt is tavasziasak voltak a körülmények, ám a vb idejére megérkező 13-14 fokos hőmérséklet már a jég állapotát is folyamatosan változtatta. Hiába edzettek a helyszínen a világbajnokság hetén Botiék, nem sikerült tökéletesen az alkalmazkodás, amelyet szombaton az 1500 méteren elért gyengébb időeredmény és az elért 34. hely is tükrözött.
Volt min javítani tehát vasárnap, és az 5000 méteren elért 24. hely reálisnak is volt mondható, ám ami a mass start futamon történt, arra nem lehetett sem számítani, sem felkészülni…
„A rajt után nagyon jó pozícióban voltam, de a pontszerzés előtti utolsó kanyarban elestem és a palánkba csapódtam. A szivacsról azonban visszapattantam, bele a tömeg közepébe, és többen is átestek rajtam. Le kellett állítani a futamot, amelyet később újraindítottak, de eléggé fájt a lábam és a könyököm, így nem tudtam maximális erőből menni” – mesélte még mindig fájdalmas hangon Bejczi Botond vasárnap este. – „Az eséstől függetlenül is felemás érzésekkel tudom értékelni a világbajnokságot. Az 1500 m mindig jól szokott menni, ám most nem sikerült, nem tudom, miért… Második nap az 5000 m már jobb volt, egyenletes köröket tudtam hozni, az egész futamot jónak éreztem. Nem a legjobb versenyemen vagyok túl, de ebből is nagyon sokat tanultam.”
Szöllősi Szabolcs, a válogatott edzője úgy látja, jó az irány, amely felé haladnak, de sokkal több versenyre lenne szükség, hogy a sportolók minden körülményhez megfelelően tudjanak alkalmazkodni, és fejben se essenek szét.
„Nagyon nehezek voltak a körülmények, az erősen tavaszi idő miatt gyakran és gyorsan változott a jég állapota. Boti az első nap ehhez nem tudott alkalmazkodni, főleg fejben esett szét, és ez sajnos az 1500 méteren elért eredményén is meglátszott. Az 5000 méterre összeszedte magát, szépen, egyenletesen korcsolyázott, noha egész évben 3000 méterre készültünk, hiszen a világkupa programjában ez a táv szerepel. A mass starton az elején el tudott jönni egy kisebb csoporttal, de aztán sajnos elesett és visszapattant a tömegbe. Boti megúszta kisebb horzsolásokkal, de a koreai versenyző már nem volt ilyen szerencsés, őt mentő vitte el a pályáról, bízunk benne, hogy gyorsan felépül! A futamot újraindították, de itt már látszott a mozgásán az esés. Összességében jó irányba haladunk, de sokkal több verseny kell a jövőben, hogy minden szituációra fejben is felkészülhessünk”.
Nagypályás gyorskorcsolyázóink számára kellemes „megmérettetés” következik: ők is ott lesznek ugyanis február 22-én, a Magyar Korcsolyázás Napján a Városligeti Műjégpályán.
HUNSKATE Média
