A Koreai Nemzeti Sportegyetemmel kötött együttműködés jegyében a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott technikusa, Imre Emil a világbajnokság után Szöulban fejlesztette és bővítette szakmai tudását.
Emil a koreai csapattal olyan tudást és számos olyan technikát sajátított el, melyeket itthon a magyar short track-válogatott mellett kamatoztathat, ezzel segítve a nemzeti csapat munkáját a szezonban és azt követően egyaránt. Interjú.
Hogyan jutottál el a Dél Koreai Nemzeti Sportegyetemre?
Ez az ötlet már a pekingi olimpia alatt megfogalmazódott bennem. Természetesen az edzői és technikusi pályafutásom eddigi tudása leginkább kínai és koreai szakemberektől származik, mivel Chang Ching Lina vezetőedző és Jae Su Chun edző-technikus mellett tanulhattam és dolgozhattam 4 éven át. Sportolóként már többször edzettem koreai klubcsapatoknál, de akkor még nem foglalkoztattak az edzésmódszertan és a technikusi munka rejtett apróságai, mivel az edzések mellett erre nem volt lehetőség. Jelenlegi edzőkollégám, Chul Won Lee segítségével jöhetett létre ez a 7 hetes „továbbképzés”, aki az előbb említett egyetemen végezte a tanulmányait ő is.
Hogy érezted magad a koreai sportkultúrában?
Az egyetemi bentlakásban kaptam egy szobát, egy, a külföldi tanulók számára elkülönített egységben. Otthon Romániában és Budapesten is jártam már egyetemi szállásokon, viszont ez egy teljesen más világ. Egy kicsit a régi időket idéző katonai laktanya imázsa tárult felém. Hajnali 5:30-as ébresztő, edzések sokasága, közös étkezések, esti 9 órai lefekvés és szobazárás, 10 órakor pedig lámpaoltás. Az étkezések megadott időben, tálcás önkiszolgálás formájában, de ételmaradékot nem hagyva, csendben történtek. Sokak számára elképesztő lehet, hogy ilyen még létezik, ott viszont ez a megszokott és bevált módszer.
Az egyetemi válogatott ebben a szezonban 18 férfi és 13 női sportolóból állt. Egyetlen edző vezetésével folytak az edzések, jégen és szárazon egyaránt. A technikusi feladatok és az edzésprogram tervezése is erre a személyre hárult. Mivel a nemzetközi sikereket és a folyamatokat ők is figyelemmel követik, tudták, hogy a magyar csapat technikusa és segédedzője vagyok, tehát a tisztelet és a fegyelem az első pillanattól adott volt a részükről. A feladatom elsősorban a korcsolyák precíz és szakszerű beállítása volt, de az edzésmunkához is hozzátehettem a meglátásaimat. Nagyon jó alkalom volt arra, hogy a keleti és az európai edzésmódszerek előnyeit és hátrányait, hibáit átbeszéljük.
Kamatoztatható-e itthon az ott látott és tanult technológia, valamint edzésmódszer?
A koreai sport európai szemmel nézve sok esetben nevezhető kínszenvedésnek. A mindennapos hajnali kezdés, a szigorú és kemény edzésmunka, az internátus szabályai, illetve az edzők katonai szigorúsága nehezen akceptálhatók Európában. Számomra a legtöbbet a jeges edzésmunka alatt tanult újdonságok, illetve a sportágspecifikus gyakorlatok kivitelezésében látottak adták a legtöbb információt. Ebben a két említett szegmensben a dél-koreai short trackesek véleményem szerint az élen járnak. Alkalmam volt több remek sportoló korcsolyáján dolgozni, a jeges edzések alatt felmerülő problémákat megoldani, illetve a videóelemzések alapján azokon fejleszteni. Egy kiemelkedő eset, amikor az idei Winter Universiade Games rövidpályás gyorskorcsolya 500 méteres győztesének Choi Min-jeong sikerült a felszerelését olyannyira finomítani és specializálni, hogy az eddigi 8:05-ös köridejét 7:98-ra tudta lerövidíteni. Azt hiszem ez volt az a töréspont, ahol a csapat bizalmát és tekintélyét elnyertem! Sok lekorcsolyázott ív és versenyhelyzet penge adatait lementve és hazahozva úgy gondolom, hogy tovább finomíthatjuk a magyar gyorskorcsolya-válogatott felszereléseit. A sportágspecifikus gyakorlatokat, illetve a jeges edzéseken látott – eddig ismeretlen – elemeket egyaránt alkalmazni fogjuk itthon, már az idei szezonban is!
Az edzések során alkalmam volt megismerkedni és megbarátkozni a pekingi téli ötkarikás játékok 1500 méteres férfi bajnokával, Hwang Dewonnal, illetve a mindennapos edzésmunka alatta Victor Ahnnal, a koreaiak és az oroszok többszörös olimpiai bajnokával. Több tapasztalt és sikeres edzővel és sportolóval is sikerült baráti viszonyt kialakítanom, ezek névsorát hosszú lenne taglalni.
Tervben van-e a koreai csapattal való együttműködés?
Az idei felkészülés harmadik edzőtáborát Dél-Koreába terveztük a férfisor számára. Szeretnénk, ha a legjobbakkal készülhetnének az idény megmérettetéseire. Minden szempontból hasznos lenne számukra látni ezt a világot és betekintést nyerni az ázsiai edzésmódszerekbe. Részemről sikerült egy olyan baráti, szakmai és edzői kapcsolatot kialakítani, amely által folytatható lenne a további, a Koreai Nemzeti Sportegyetem keretén belüli továbbképzés és tanulás. Szeretném, ha ez a kapcsolat nem fakulna el és idővel minél több magyar edző és sportoló vehetne részt az ott megrendezésre kerülő edzőtáborokban.
HUNSKATE Media
