moksz
Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség
Vissza 2020. július 3.

Diploma a kézben

Végzett az első évfolyam a Testnevelési Egyetem újraindított szakedzői képzésén: Dénes Veronika és Lajtos Szandra személyében két gyorskorcsolya-, míg Kósa Eszter, Pavuk Patrícia, Szombathelyi Eszter és dr. Varga Noémi személyében négy műkorcsolya-szakedzővel gazdagodtunk.

Három éve a Testnevelési Egyetemen a MOKSZ, Kósa Lajos, szövetségünk elnöke és Orendi Mihály, akkori ügyvezető igazgatónk közbenjárására újraindult a Testnevelési Egyetemen a szakedzőképzés, a héten pedig lediplomázott az első évfolyam. Gyorskorcsolya-szakedzőként ketten végeztek – természetesen mindkettőt ismerjük korábbról, hiszen előbb a jégen bizonyítottak, ám a sportágtól pályafutásuk után sem szakadtak el.

Lajtos Szandra, aki Szeged első téli olimpikonja volt 2002-ben, később pedig többször is ott állhatott a magyar váltó tagjaként az Európa-bajnoki dobogó középső és alsó fokán, évek óta dolgozik edzőként, és keresi, majd neveli a szegedi utánpótlást, második diplomáját szerezte a napokban.

„Rekreáció-egészségfejlesztés szakon végeztem Szegeden, ez pedig azt jelentette, hogy voltak tantárgyak, amelyek beszámíthattam – mondta el Lajtos Szandra, aki volt, hogy reggel autóba pattant, felutazott a fővárosba, majd a tanítás végén sietett vissza tanítványaihoz, és ezt megismételte a következő, majd a harmadik napon is… – A vezetői szakirányt választottam, mert nagyon érdekelt az edzősködés menedzsment része, meg aztán úgy gondoltam, hogy mivel évek óta ott vagyok a fiatalokkal a jégen, az edzéselmélet talán kevesebb pluszt ad. Örülök, hogy így döntöttem, sokat tanultam. Az pedig külön élményt jelentett, hogy Mocsai Lajos rektor úr óráit is látogathattam.”

Dénes Veronika is a sportág közelében maradt, miután szögre akasztotta a korcsolyát, mi több, ma már versenybíróként is bontogatja szárnyait.

„Gyógytornászként végeztem, úgy véltem, ehhez jól jöhet a szakedzői szak. A specializáció során a funkcionális edző szakirányt választottam, és így, a képzés végén azt mondhatom, jól döntöttem, hiszen sokat tanultam, és segíti is a másik szakmámat ez a tudás – fogalmazott Dénes Veronika. – Eddig is előfordult már, hogy egy-egy sérült korcsolyázó rehabilitációját én segítettem, emellett mindig is tetszett, ahogyan Juhász Bianka és Puskás Sándor erőnléti edzők foglalkoznak a sportolókkal, úgyhogy még az sem kizárt, hogy én is elindulok ebbe az irányba, de tanulásról és továbbtanulásról egyelőre hallani sem akarok…”

Dénes Veronika és Lajtos Szandra szövetségünk gyorskorcsolya ágazati sportigazgatójával és a gyorskorcsolya-szakedzői képzés szakmai vezetőjével, Telegdi Attilával

Műkorcsolya-szakedzőként négyen diplomáztak a héten a Testnevelési Egyetemen: dr. Varga Noémi, Szombathelyi Eszter, Kósa Eszter és Pavuk Patrícia (a főképen középen a műkorcsolya-szakedzői képzés szakmai vezetője, Gór-Sebestyén Júlia).

Az évek óta saját egyesületét, a Pavuk SE-t működtető Pavuk Patrícia számára, aki többek között az idén már a felnőttek között is bizonyító Láng Júlia, valamint az országos bajnokságon bronzérmet szerző Szigeti Bernadett edzője is, az egyetemi évek azért is maradnak különösen emlékezetesek, mert ez idő alatt születtek meg ikerfiai. De a szintén most diplomázó korábbi mű- és szinkronkorcsolyázó dr. Varga Noémi is akkor várta harmadik kisfiát. A jogászként dolgozó Noémi már versenyzőként elkezdett kicsiket tanítani, és munkája mellett jelenleg is a Székesfehérvári Curling Egylet oktatója, aki azért jelentkezett a TE-re, mert fejlődni akart.

„Nagyon örültem, hogy három éve újraindult a TE-n a műkorcsolyaszakedző-képzés, mert szerettem volna a meglévő gyakorlati tudásomat bővíteni és a szakmai elméleti háttérrel kiegészíteni. Fantasztikus, hogy olyan kiváló műkorcsolyázóktól és edzőktől tanulhattam, mint Gór-Sebestyén Júlia vagy Ipakjan Jeranjak – szívem szerint még több időt töltöttem volna velük a jégen. Nekem, aki húsz éve ültem utoljára iskolapadban, valódi időutazással felérő, küzdelmes, változatos három év volt ez. A csoporttársaim biztatása és a tanárok rugalmassága rengeteget segített, de a családom és a székesfehérvári edző- és oktatótársaim nélkül nem ment volna, leginkább nekik és a tanítványaimnak szeretném a jövőben megmutatni, hogy megérte.”

Változatos időszak volt ez Szombathelyi Eszter számára is, aki Székesfehérváron jutott edzéslehetőséghez az elmúlt években, közben nappali tagozatos volt az ELTE BTK orosz szakán, és mellette edzősködött is, ami napi többórás vonatozást jelentett – így végezte el levelező tagozaton a TE képzését funkcionális edző szakirányon, amelyből sokat profitált.

„A műkorcsolya-szakedzőnek készülők közül egyedüliként választottam ezt a szakirányt, amelynek keretében elsajátíthattam a biomechanika és a mozgástanulás neurobiológiájának alapjait, valamint betekintést nyerhettem az ortopédia alapjaiba. Büszke vagyok a jeles záróvizsgámra, és arra, hogy egy féléven belül két diplomát is szereztem. Nagyon örülök, hogy a TE-n ebbe az évfolyamba kerültem, mert sok értékes emberrel ismerkedtem meg, akikkel a tanulmányok terén is sokat segítettünk, és lelkileg is támogattuk egymást.”

Ezt emelte ki Kósa Eszter is, aki immár évek óta Gyulai Györgyivel együtt neveli a debreceni műkorcsolya-utánpótlást, így az ingázás az ő életét is alaposan átrendezte.

„Próbáltam egymást követő napokra felvenni a vizsgákat, vagy akár többet egy napra, de a legideálisabb az volt, amikor az utolsó konzultációs héten le lehetett vizsgázni. A többiek rengeteget segítettek, olyan korábbi műkorcsolyázókkal és szakmabeliekkel járhattam egy csoportba, akiknek hatalmas köszönettel tartozom, nélkülük nem lett volna ugyanolyan ez a három év.”

HUNSKATE Média / Kovács Erika, Bruckner Nóra

Li-ning Seat Törley Artificer
X
X