A világ minden tájáról érkeztek bírók és versenyigazgatók arra a vizsgával egybekötött szemináriumra, amelyet a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) augusztus 23. és 26. között tartott Frankfurtban. Az idei továbbképzés fő célja a júniusi kongresszuson elfogadott, a rövidpályás gyorskorcsolyát érintő szabálymódosítások ismertetése, megbeszélése volt.
A 73 szakember részvételével megrendezett frankfurti szemináriumon dr. Kövér Balázs és Pádár Beáta bírók, valamint Boda Csaba versenyigazgató képviselte a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséget. Dr. Kövér Balázs elmondása szerint a júniusi, sevillai ISU-kongresszuson elfogadott érdemi változások megvitatásával sok mindent sikerült pontosítaniuk.
„Nagyon hasznos volt Nathalie Lambert, az ISU Short Track Technikai Bizottság elnökének az interneten is közvetített előadása, amiben a legfontosabb szabálymódosításokat taglalta. Például bekerült a szabálykönyvbe az az alaprajz, ami lehetővé teszi, hogy öt pálya helyett hetet használjanak a versenyzők – ez a változás elősegítheti, hogy több futam lebonyolítása után is jó minőségű jégen korcsolyázzanak. Emellett meghatározták, hogy az egyes események megrendezésére pályázó országoknak milyen típusú – fix, mozgó vagy hibrid – palánkot kell biztosítaniuk” – mondta korábbi Európa-bajnoki bronzérmes short trackesünk, akitől azt is megtudtuk, hogy ezentúl a 3. legjobb idővel csak akkor lehet továbbmenni, ha a futamok első és második helyezettjei, valamint az esetlegesen továbbjuttatott versenyzők nem töltik ki a létszámot.
Dr. Kövér Balázs hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben megszaporodó szabálytalanságok miatt szigorúbb szankciók léptek életbe. Egyrészt lehetővé tették, hogy az utolsó bójáig újraindíthassák a futamot, ezáltal a teljes első kanyar védett területté vált. Másrészt több olyan, a váltószámok során előforduló szituációt (például széttett lábbal történő lökés, a csapattag belökése az ellenfél elé, inaktív, az ellenfelet akadályozó versenyző) is rögzítettek a szabálykönyvben, melyet a bírók ugyan eddig is figyeltek, ám mostantól ezek akár kizárással is sújthatók. Azt pedig, ha a lekörözött korcsolyázó, csapat nem húzódik ki a többiek elől, és ezáltal akadályozza őket, sárga lappal kell büntetni.
„Mindezek mellett egy, a versenyzők felszerelését érintő szabálymódosítással is igyekeznek megkönnyíteni a munkánkat: az egyre gyakoribb kézhasználat miatt az ISU-versenyeken mostantól olyan kesztyűt kell viselni, amelynek túlnyomó része fehér, mivel a sötét kesztyű nagyon nehezen látszik a sötét ruhán. Reméljük, nem fognak erre fel tömegesen fehér ruhára váltani a versenyzők – viccelődött a phjongcshangi olimpián is tevékenykedő bírónk, aki a versenyekre vonatkozó változásokra is felhívta a figyelmet. – A junior-világbajnokságon ezentúl távonként hirdetnek majd győztest, vagyis megszűnik az összetett junior-világbajnoki cím, és csökkenni fog a résztvevők száma. Emellett bevezetik a Négy Kontinens Bajnokságot, ami a műkorcsolyában és a jégtáncban már régóta létezik.”
A szakember azt is elárulta, hogy a jövőben néhány ISU-bírót speciális videobíróként fognak alkalmazni, akiket a szemináriumon jelentkezők közül választ majd ki a technikai bizottság. „Pádár Bettivel úgy ítéltük meg, sportpolitikai szempontból fontos, hogy valamelyikőnk bevállalja ezt – mivel én többször voltam videobíró, megbeszéltük, hogy én leszek az. Örömmel vették a jelentkezésemet, így valószínű, hogy a jövőben még inkább számítanak majd rám ezen a területen.” Hozzátette: az is forradalmi újítás, hogy a videobíró ezentúl már nem a palánk mellett, hanem a csarnokon kívül, a közvetítőautóban foglal helyet, azaz a tévétársaságok kamerái által közvetített képet fogja nézni.
„Ez hatalmas előrelépés, mert az ISU kameráinak elhelyezése és képfelbontása nem volt olyan profi, így előfordult, hogy a tévében mutattak olyan helyzetet, amit mi a helyszínen a technikai feltételek hiánya miatt nem láttunk. Ezzel a változtatással ugyanakkor még inkább nő a videobírók felelőssége.”
Érdekesség, hogy a szabálykönyvbe egy olyan lehetőség is bekerült, miszerint az amerikai focihoz hasonlóan a futamok végén nem a bemondó, hanem a bíró mondja majd el, mi történt a pályán, kit juttatott tovább, kit zárt ki, és miért döntött így. Dr. Kövér Balázs szerint a nagy izgalomban, főleg a nem angol anyanyelvűek számára, igen nagy kihívás jól összefoglalni ezeket.
A versenyigazgatókkal közös írásbeli vizsga mellett bíróinknak videoanalízis keretében is számot kellett adniuk tudásukról: 20 klipet vetítettek le nekik különböző futamokról, és el kellett dönteniük, kit juttatnak tovább, kit zárnak ki. „Mindhárman nagyon jó eredményt értünk el, és rendkívül hasznosnak értékeltük a szemináriumot. Bálint Csabával, a bírói bizottság elnökével itthon is tervezünk egy képzést a short track bírók számára, amihez nagyon fontos anyagot kaptunk most Frankfurtban” – értékelt dr. Kövér Balázs.
(Bruckner Nóra)
