Sportágtörténet
Történelem
Az első junior világbajnokságot 1976 márciusában rendezték meg a franciaországi Megève-ben, és eredeti elnevezése „ISU Junior műkorcsolya bajnokság”. 1977-ben a bajnokságot ugyanazon a néven, ugyanazon a helyen ismét megrendezték. 1978-ban ezeket a bajnokságokat hivatalosan „Junior Műkorcsolya Világbajnokságnak” nevezték el, és ismét a franciaországi Megève-ben rendezték meg. Azóta a helyszín minden évben változott.
Junior műkorcsolya világversenyek Magyarországon
Magyarország idáig háromszor adott otthont Junior Műkorcsolya Világbajnokságnak:
1991 Budapest
1995 Budapest
2016 Debrecen
Junior műkorcsolya Világbajnokság érmes magyar korcsolyázói
Egyéni műkorcsolya
NŐI
1994 Czakó Krisztina ezüstérem
1995 Czakó Krisztina bronzérem
Jégtánc
1980 Péterfy Judit és Bálint Csaba ezüstérem
2003 Hoffmann Nóra és Elek Attila ezüstérem
2004 Hoffmann Nóra és Elek Attila ezüstérem
Néhány szóban a Junior Műkorcsolya Világbajnokságokról:
A Junior Műkorcsolya Világbajnokság, amelyet általában „Junior Világbajnokságnak” neveznek, a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség által jóváhagyott éves műkorcsolyaverseny, amelyen a meghatározott korosztályon belüli műkorcsolyázók versengenek a junior világbajnoki címért.
Ez az esemény egyike a négy, éves ISU műkorcsolya bajnokságnak, és a legrangosabb a juniorok számára. Férfi egyesben, női egyesben, páros műkorcsolyában és jégtáncban osztanak érmeket.
A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) utánpótlásra vonatkozó irányelvei az évek során változtak – jelenleg a Nemzetközi Junior Versenyeken és ISU Junior Bajnokságokon a Junior kategóriába tartozik az a korcsolyázó, aki az alábbi feltételeknek megfelel a versenyt megelőző július 1-je előtt: i) betöltötte legalább a tizenhárom éves kort; ii) nem töltötte be a tizenkilenc éves kort a nők és férfiak egyéni versenyében; és iii) páros korcsolyázásban a nők nem töltötték be a huszonegy éves kort, a férfiak pedig a huszonhárom éves kort. A két partner között maximum hét év korkülönbség engedélyezett.
Kvalifikáció
A korcsolyázók egy ISU-tagországhoz való tartozással kvalifikálhatják magukat a junior világbajnokságra. Minden ország alapértelmezés szerint minden sportágágban egy nevezést engedélyez. Egy adott sportágban egy ország legtöbb nevezése három lehet. Az országok egy második vagy harmadik nevezést szerezhetnek a következő évi versenyre, ha pontokat szereznek a korcsolyázók helyezése alapján. A pontok az ország korcsolyázóinak helyezéseinek összegével egyenlők (ha három van, az első kettő). A nevezések nem vihetők át a következő szezonokra, így az országoknak továbbra is minden évben meg kell szerezniük második vagy harmadik helyüket. Ha egy országnak csak egy korcsolyázója van, akkor ennek a korcsolyázónak az első tízbe kell kerülnie, hogy megszerezze a második nevezést, és az első kettőbe, hogy három nevezést szerezzen a következő évi bajnokságra. Ha egy országnak két korcsolyázója van, ezen a korcsolyázók a kombinált helyezésének 13-nak vagy kevesebbnek kell lennie ahhoz, hogy kvalifikálja magát 3 nevezésre, és 28-nak vagy kevesebbnek kell lennie ahhoz, hogy megtartsa két nevezését. Ha ezt nem teszik meg, akkor csak egy indulási lehetőségük van a következő évre.
Azt, hogy az egyes országokból melyik korcsolyázó vesz részt a junior világbajnokságon, a nemzeti irányító testület, szövetség dönti el. Egyes országok nemzeti bajnokságaik eredményeire támaszkodnak, míg másoknak egyéb kritériumai vannak. A kiválasztás országonként eltérő.
Mi a műkorcsolyázás?
A műkorcsolya, ahogy a neve is sugallja, „figurák” jégen való bemutatását, korcsolyázását jelenti. A műkorcsolya sportágai megkövetelik a versenyzőktől, hogy programjuk részeként kiválasztott mintákat vagy figurákat korcsolyázzanak. A korcsolyázás a jégen való mozgás gyakorlati módjából a művészet és a sport elegáns keverékévé fejlődött napjainkra.
Műkorcsolyázás sportágai:
egyéni (női és férfi) műkorcsolya
páros műkorcsolya
jégtánc
Ki, hol és mikor találta fel a műkorcsolyázást?
A hollandok vitathatatlanul a korcsolyázás legkorábbi úttörői voltak. Már a 13. században elkezdték a befagyott csatornákat használni a kommunikáció fenntartására, faluról falura korcsolyázva. A korcsolyázás végül átterjedt Angliába is, és hamarosan elkezdtek kialakulni az első klubok és műpályák. A szenvedélyes korcsolyázók között volt Anglia számos királya, Marie Antoinette, III. Napóleon és Johann Wolfgang von Goethe német író is.
Két amerikai felelős a sportág történetének főbb fejleményeiért. 1850-ben a philadelphiai Edward Bushnell forradalmasította a korcsolyázást, amikor bemutatta az összetett manővereket és kanyarokat lehetővé tevő acélpengés korcsolyákat. Jackson Haines, az 1860-as években Bécsben élt balettmester balett és tánc elemekkel ruházta fel a sportágat.
Mik a műkorcsolyázás szabályai?
A korcsolyázóknak meghatározott számú ugrást, forgást, lépéssort és egyéb elemeket kell végrehajtaniuk minden egyes és páros versenyszámban, és egy meghatározott témát kell követniük a jégtáncban. Az eséseket és egyéb hibákat pontlevonással büntetik. Az összpontszám számít az összesített eredménybe.
Hogyan történik a műkorcsolya pontozása?
A jelenlegi ISU bírálati rendszer szerint a műkorcsolyázás pontszámának két kulcsfontosságú része van: technikai elemek (TES) és programelemek (PCS). Egyszerűen fogalmazva, a TES méri a program technikai voltát (például az ugrás nehézségét és azt, hogy az egyes elemek – ugrások, forgások stb. – végrehajtása milyen szinten történik), a PCS pedig a program előadásának elemeit méri (például zene és koreográfia). A két rész együttesen határozza meg a program pontszámát (rövid program, ritmustánc, szabadkorcsolya/kűr vagy szabadtánc). Egy korcsolyázó végső összpontszáma a két különböző szegmens pontszámából áll össze.
Mik a különböző ugrások a műkorcsolyában?
A műkorcsolyában szimpla-, dupla-, három- és négy fordulatos ugrásokat mutatnak be. Az ugrások a következők: axel, euler, lutz, flip, rittberger, salchow, toe-loop.
