moksz
Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség
Vissza 2017. június 17.

BÜSZKESÉGEINK: Manno Miltiades

Manno Miltiades (Pancsova, 1879. március 3. – Budapest, 1935. február 16.) magyar sportember, grafikus, festő- és szobrászművész.


Manno Miltiades a huszadik század első harmadának különös művész-polihisztora, és egyfajta allround sportembere – úszott, futott, korcsolyázott, válogatott evezős, atléta, de volt labdarúgó, valamint a kerékpáros, síelő sportágakban is szép sikereket ért el.

Emigráns görög família leszármazottjaként, már kora ifjúságában szép sikereket ért el az iskolai, majd az országos junior bajnokságokon. A millenniumi időkben már mint a Magyar Úszó Egyesület tagja, aktívan részt vett országos versenyeken, teltek múltak az évek és a népszerű “Milti”-t – ahogy barátai ismerősei és sporttársai ismerték – már mint futóbajnok szerepelt versenyeken, majd a Budapesti Torna Club (BTC) labdarúgócsapatának középcsatára lett. 1901-02-ben az első két magyar bajnokság gólkirálya volt és csapatával, a BTC-vel megnyerte a bajnokságot is, ekkor lett válogatott labdarúgó. 1901-ben 17 gólt lőtt 6 mérkőzésen, ami azóta is megdöntetlen rekord. Egy nap kerékpárra ült, és abban is bajnok lett, ugyanis 1898-ban, az akkor legjelentősebb hazai kerékpárverseny, a siófok–budapesti táv első helyezettjeként ünnepelték a célnál.

Miltiades természetesen telente sem tétlenkedett. Feltűnt a városligeti műjégpálya jegén és az itthon akkoriban kialakuló gyorskorcsolya egyik első itthoni bajnoka lett 1900-ban.
A magyar gyorskorcsolyázó bajnokságon egyébként már akkor az indulásnál ugyanazokat a versenytávokat kellett teljesíteni a versenyzőknek, mint a világversenyeken: az 500, 1500, 5000 és 10000 méteres távokat.
A századeleji sportrajongóinak nem kellett sokat várniuk az első nemzetközi sikerre sem. 1903-ban 500 méteres távon ezüstérmet szereztünk az osloi Európa-bajnokságon és hát ki más szállította volna ezt az eredményt, mint Manno Miltiades. Olyannyira sikerült ráéreznie erre a sportra is, hogy még ugyanabban az évben egy bronzot hozott haza a szentpétervári világbajnokságról, szintén 500 méteres távon. Két évvel később, 1905-ben a davosi Európa-bajnokságon ismét összejött az ezüstérem, 1908-ban a klagenfurti Európa bajnokságon pedig az 5. hely jutott neki.
Közben az egyik itthoni versenyen elért eredményével felkerült a Magyar Gyorskorcsolyázók Örökranglistájára, (BKE színeiben, 47.6 – Budapest 1908.02.). 1909-ig összesen négy gyorskorcsolya nemzeti bajnoki címet gyűjt be.
1909-ben Budapest rendezte a gyorskorcsolya Európa-bajnokságot, itt a szokásos 500 méteres távon ugyanúgy 5. helyet ér el, mint egy évvel korábban Klagenfurtban.

1912-ben a stockholmi olimpiai játékokon a m. nyolcas tagja volt.

1918 januárjában Mannó Miltiadest kérte fel a BKE a gyorskorcsolyázók tréningjének a vezetésére. A régi gárdának ez a hírneves és egyik legszimpatikusabb tagja a megbízást elvállalta.

Az első világháborúban, mint Egyes-honvédhuszár vonult be, ahol többször megsebesült – egyebek mellett a galíciai csatában – majd hazatérve és sebesüléseiből felépülve, visszavonult a versenyzéstől. Egyébként amikor a monarchia csapatai 1917-ben visszafoglalták a volt galíciai hadszíntereket, egy katonai küldöttség felkereste Gorodok melletti csatamezőt. A civilben festőművész és grafikus Manno Miltiades már mint huszár százados több képet készített a tragikusan végződött ütközet helyszínéről. Ugyancsak Manno terve alapján mintázta később Nemes György azt a lovasrohamot ábrázoló, bronzból öntött emléktáblát amelyet végül is a Kerepesi úti huszárlaktanya bejáratánál helyeztek el. A sport-becenevén szólított Milti, a karikatúra világában, mint Manno szignálta rajzait. Magát a képzőművészet különböző tudnivalóit, 1905-től Münchenben a Képzőművészeti Akadémián sajátította el. Alkotásainak leggyakoribb témája a sport.

A kommün bukását követően a Tanácskormányzás visszásságait bemutató, szókimondó plakátjai, rajzai miatt a szocialista érában, mint afféle horthysta polgári művész lett elkönyvelve, munkásságáról alig-alig jelent meg méltató cikk, személye pedig idővel – méltánytalanul – feledésbe merült.

1928-ban Manno Miltiades megtervezte az úgynevezett turulmadaras jelvényt, a Ferencvárosi Torna Club labdarúgó-szakosztályának hivatalos jelvényét. A turulmadár (egyes vélekedések szerint sas) a karmai között tart egy futball labdát, és egy pajzs alakú Ferencváros feliratú zöld-fehér csíkokkal ellátott címert. Ez a futball szakosztály külön címere, természetesen az eredeti kör alakú egyesületi címer használatával egyetemben. A jelvény a mai napig élő címere az FTC-nek, a szurkolók körében rendkívüli népszerűségnek örvend.

 

Utolsó nagy sikerét 1932-ben a Los Angeles-i olimpia szellemi versenyén szerezte meg (a művészeti versenyek kategóriájában) alkotását a szobrászati művek között ezüstéremmel jutalmazták.

Manno Miltiades Budapesten halt meg 1935 február 16-án. Ókori görög oszlopot idéző síremléke a Fiumei úti sírkertben, a 46. parcellában található.

Manno Miltiades sportember, grafikus, festő- és szobrászművész életének bemutatása. (30 perc, M1 adásban 2010-ben). A film megtekintéséhez kattintson a képre.

SEAT MET NEKA Sportoló Nemzet
MOB ISU HM Sportért Felelős Államtitkárság
X